Bye Bye Miami

Nem mondom, hogy konnyu, de azt sem jelentenem ki, hogy feltetlenul nehez. Kozel 18 honapot zarok le itt es most, es osszegzeskepp azt kell mondjam: csodalatos tapasztalatokon es elmenyeken vagyok tul. Errol blogbejegyzest irni, meg mondhatni a legmostohabb dolog a vilagon. Probalnek nem szentimentalis lenni, de azt hiszem megis kenytelen leszek. A tortenet veget er, es maga a befejezes is valahol kellemes es oromteli, nemi szomorussaggal meghintve, termeszetesen. Boldogsaggal es energiaval feltoltve terek haza, es nagyon varom, hogy ujra Budapest utcait jarjam, mikozben valahol elore erzem az itteni legkor hianyat is. A ket vilag - ami kozott most kvazi mentalisan ingazom - annyira mas, hogy osszehasonlitasnak helye nincs. A reszleteket leginkabb eloben ecsetelnem majd, mert feltehetoen aterzeni sosem fogjatok igazan, megerteni meg majd segitek. :) Legyen eleg ennyi. A tobbit dalban mondom el, (oohh Jimmy) igy kovetkezzek ket olyan szam - mindketto Armin van Buuren, nem Jimmy :) - ami kozel all hozzam, mert akarhogy is nezzuk nekem ez jelenti Miami-t es mindazt amit nekem ez a hely adott, kozben meg "kuldenem mindnekinek aki szereti". :) A marciusi ultra music festivalon volt szerencsem eloben latni ot, igy mar azota el a "szerelem", es mar csak ezert is felteszi nalam az i-re a pontot. :)

Tehat viszlat mindnekitol, koszonom a megtisztelo figyelemet es kommentelest. A blog sorsa meg kerdeses, de mivel ez a Zsottiblog igy nagyobb esely van ra, hogy "folyt. kov." :)) Pussz

Zsotti bucsubuli - Vol 1

Ohh a latin ver..:))

Szabadsag utan

Mindenek elott el kell mondjam, hogy isteni volt. Eddigi leghosszabb szabadsagom volt Miamiban, es hat mit ne mondjak, gyorsan el is telt. Nagyon jo volt mindezt szuleimmel megelni, igy kulon koszonet nekik erte, hogy ellatogattak ide hozzam, a messzi tavolba. :)

A kozos vasarlasok, Miami Beach, Key West, Everglades es sorolhatnam meg a sok aktivitast amit egyutt veghezvittunk.

Az irodaba visszeterve Kelly (fonokom) rendkivul lelkesen fogadott, es el is arasztott sok sok meloval, semmilyen modon nem erzteve azt, hogy utolso honapom megkezdodott, mert igen is megvart minden intezni valo, igy uccu neki hajra! :)) Oszinten jol esett e "nemes gesztus".

Penteken elmentunk a Delano Hotelba. A hely erdekessege, hogy kb olyan a lobby, mintha egy Madonna klippbe tevedt volna az ember. Mostani szokasomnak megfeleloen nepes csajbandaval erkeztem a helyszinre, ami mar lassan a "tul sok a jobol" kategoriat erositi.

Latjatok? Mindig ez van, ha elkezdessz tul rendes, tul jofej srac lenni: ahelyett, hogy becsajoznal, azon veszed eszre magad, hogy bevettek maguk koze. :)))

Amazon hadsereg (Marina tan kicsit eltulozta ruzst, na)

Kanape belmagassaggal

Medence amit agyak vesznek korul a kertben

Neem, nem allok samlin. :)

Autokolcsonzes Saga (off kep: "Halloween masnap")

Zsotti alapvetoen turelmes ember, legalabb is annak ismeri magat. Nem mindig volt ez igy, de hosszu evek soran megertette, hogy turelmesnek, megertonek, es kicsit lazanak lenni sokszor sokkal kifizetodobb, mint felhuzni magat jelentektelen dolgokon. Kepeztek ot mar Indiaban, Magyarorszagon es Miamiban egyarant, utobbi helyen meg hozzajott ehhez egy jokora pozitiv “no problem” mentalitas is, ami manapsag jelentosen befolyasolja mindennapi eletminoseget es altalanos hangulatat.

Namarmost, olyba tunik, hogy mindez eddig tartott!

Zsotti hamarosan osszeszedi menetfelszereleset, felrakja napszmuveget, es a helyett, hogy ebedszuneteben szuleit begyujtve Miami Beach fele fuvarozna oket, iranyt kell vegyen VISSZA az autokolcsonzohoz, ahol 4. azaz NEGYEDIK alkalommal akarjak lecserelni epp aktualis kocsijat 8 nap leforgasa alatt!!

Szoval eddig tartott nem tovabb!

Zsotti nem vette magara, mikor az elso nap a masfel honapja itt dolgozo ”szoke amerikai droidlany” mindenaron dragabb kocsit akart ratukmalni, joval magasabb aron. Vegig megerto volt es mosolygos. Ez a dolga szegenynek na! Akkor sem lett ideges, mikor az olcsobb kocsirol ket nap utan kiderult, hogy a kereke barmikor kvazi felrobbanhat, es ezt mar az elejen tudtak a kedves munkatarsak. Meltalankodni sem kezdett mikor ezt jelezven ot kultek at par hazzal odebb a szervizbe, hogy ugyan nezesse mar meg ha gond van vele, hisz itt van a szerelo a szomszedban. A lenyeg, hogy Zsotti mindezidaig pozitiv akart maradni, megha olykor meg is kellett feszuljon erte. Ha letezne “het pozitiv embere dij”, ketseg sem ferhetne hozza, hogy ezt ma Zsotti emelhetne a magasba, szeles nagy mosollyal az arcan, hisz ugye ”megesik az ilyen, meg az olyan, meg az amolyan is”, es ugye nincs olyan problema amit ne lehetne megoldani, egyutt, kozosen, hisz szabadsag alatt mit izgassa magat az ember, ugye.

Kiveve ha a hulyeseggel kevert tudatlan ugyintezes ezt keptelen lehetove tenni..

Zsottinal ma telt be a pohar, miutan ujabb telefont kapott a kolcsonzotol, miszerint a mostani (zavarbaejoten nagy es total meno) Ford-jat bizony eladtak(!) alola, igy vissza kene vinni azt, mondjuk most ha lehet!

Mindezt Raul nevvel ellatott droidember kozolte vele zavarodott udvariassaggal keverve, pontosan erzekelve, hogy itt a szakadasi pontjan mar reg tul lett feszitve az a bizonyos hur. Zsotti bolcs nyugodsaggal ismerte fel, hogy telefonban itt es most nem lenne ertelme kiakadni. A kagylo nyugodt letetele utan kejjes mosoly futott vegig arcan, es pontosan tudta: szemelyesen, innetol kezdve mar SENKI nem menekulhet elole, ezeknek ANNYI!!! A bili menthetelenul kiborult, itt mar csak a ver froccsenesenek mennyisege a kerdes, igyhat kocsiba pattant es megindult a cel fele.

(Tortenet par ora elteltevel igy ert veget)
A teatralisnak szant kiakadas pontosan ugy sikerult, ahogy azt Zsotti elore eltervezte. Nem kapkodott, nem hagyta, hogy a lila kod beteritse agyat, kivarta mig elegge beferkozik az iroda belsejebe, ahol kelloen “bezengheti” az iroda osszes lenyeges reszet. Kulon szerencse volt, hogy a fonokforma ”Raul droid” fogadta. A felelem es a zavarodottsag erezheto jelenlete szinte belengte az irodat: lesutott szemu droiddolgozok, "tulon tul nyajas Raul" stb. Ez volt a donto pillanat, igy Zsotti belekezdett. A monolog meglepoen jo akusztikaval, megfelelo tonusban zengte be a teret, ahol a jelenlevo - korabban ludas - droidalkalmazottak majdhogynem a pult ala kezdtek besullyedni, szemuket szigoruan a monitorra szegezve. A leheto legeggyertelmubb formaban csapodott, amint a husuges, jolfizeto, de most baromira kiakadt ugyfel prezentelja mindazt a dilettalizmust amit eddig nyelnie kellett. Raul meglepo modon figyelmesen hallgatta es olyba tunt eberkomalyabol is szabadulni latszik hisz a monolog vegere oszinte meghatottsag futott at arcan, melyet nehany szigoru, es meltetlankodo pillantas kovetett a hirtelen "nagyonelfoglalt" droidjai fele. Elso nekifutasra vigasztalasul a gepkocsipark 2009-es szeriaju Chevrolet Impalajat varazsolta elo Zsotti szamara, aki tovabbra is menthetelen csalodottsaganak nyomatekot adva kozolte, hogy ennek ellenere a hatralevo 2 napban gondoljak at a felkinalt kedvezmeny merteket, es modjat.

Tehat ma ott tartunk, hogy Raul droid gondolkodik, kozben Zsotti nagy fekete boruleses luxusautot vezet, mikozben orvendezve kostatalja a kocsi utan fordulo, es az oda gyakorta mosolyogva bekukucskalo latin holgyek gyarapodo szamat!!

Hiaba, ennel sarmosabbnak es menobbnek lenni Miamiban mar szinte keptelenseg!! :-)