Tortenesek es toresek

Meg ket het es ujra otthon. Addig is eleg sok teendo adodik a munka frontjan, az ev vegi ertekelesek is keszulgetnek, igy nekem is magamba kell szallnom kicsit es neki kell lassak eme harci feladatnak. Sokminden mulik ezen, igy valszeg jo par napot raszanok majd ennek "osszegereblyezesere". (huu de hulye lett ez a szo jaj)

Mindekozben tegnap egyetlen draga szobatarsamnak Luznak sikerult osszetornie a kocsijat, megpetig a leheto legbutabb modon. Nincs is meg ezzel nagyobb baj csakhat en is ott ultem az anyosulesen. A feladat egyszerunek tunt: a mar pozicioba allitott - majdhogynem leparkolt - kocsival egyszeruen csak 3-4 metert kellett volna gurulni a ket feher vonal koze, (ertsd parkolohely) minden frankon be volt mar manoverezve ...meg minden...erre epp mondanam neki "Luz, most mar csak egyene...." de ekkor mint derult egbol gumibot: hirtelen PADLOGAZ, a motor felbog, kocsi begyorsul, atugratas a patkan...majd gyonyoru ivu berepules a posta vedooszlopaiba!!! Meg most sem tudom felfogni, hogy igazabol mi is tortent, vagy, hogy Luz miert csinalta ezt. Valoszinuleg egy masodperc erejeig osszkeverte a gazt a fekkel (nos asszem tan oreg hiba az ilyesmi) es a hirtelen panik hatasara o sem tudta, hogy mit miert csinal. A lenyeg, hogy mind a ketten jol vagyunk (nekem azert van egy franko kis fejfajasom) es posta hivatalt sem hatotta meg tulzottan, hogy kisse megdolgoztuk az oszlopokat, igy gyorsan iranyt vettunk haza. Imadom Miami-t, talan az USA-ban itt fordulhat elo egyedul, hogy egy ilyen karokozasnal csak annyit reagalnak: "semmi gond, inkabb az autoval torodj". Mellekutakon docogtunk vegig ugyanis a jobb elso kerekre nemileg ranyomodott az osszeroncsolt alaktreszlemez, belul csak az ablaktorlo tartaly durrant szet. Azert imadkoztam rendesen, hogy a kocsi el tudjon vanszorogni a parkolohazig. Naszoval most ujra buszozas, aztan januarban majd lepunk SAJAT kocsi ugyben is.